Regélek arról, miért is vagyok egy komplett idióta.

 Azt hiszem már meséltem arról, hogy én és a diákigazolványok nem vagyunk túl jó viszonyban (minden más iratommal teljesen békés a kapcsolatom, csak a diákommal nem). Soha nem volt meg hosszabb ideig, és mákom volt, mert eddig soha nem büntettek meg.

 Először egy sofőr kérte el a diákom (ez volt kedden, kb másfél hétre a bérletes dolog után), aki meglátta, hogy itt több dolog sem stimmel, szóval vennem kellett jegyet, de nem volt nálam pénz, és épp (mert miért ne pont most, szerintem is) meghalt a jegypénztár kártyaolvasója, szóval rohadt gyorsan el kellett sprintelnem egy ATM-ig, levenni pénzt a kártyámról, aztán spuri vissza, jegyvétel, mindeközben a busz rám vár és késik.

 nime okos, eszes és ügyes, sietni akar, pénztárnál sor, szóval automata, az soha nem nyelte el eddig a pénzem, pedig használtam már párszor.

 HÁT PERSZE, HOGY AKKOR NYELI BE.

 Vérnyomás az egekben, információnál szólok, hogy egy ezrest benyelt a gép nekem meg helyzet van, mennem kell (tényleg fontos volt, hogy el tudjak jönni azzal a busszal, akkor egy fél óra késés sem fért bele, amikor ment volna a következő busz). Szerencsére emberünk gyorsan lereagálta a helyzetet, pénzem is volt, jegyem is lett, na de a busz közben elindult, egy konkrét utca erejéig irl Sonicot játszottam, de szerencsére kinyitotta az ajtót én meg felpattantam, tüdőm a torkomban, de végül elértem.

 Aztán mikor felálltam az állomásomnál olyan embereset taknyoltam, amibe hatalmasat roppant a csípőm és egy néni falfehér lett mellettem, úgy kérdezte, hogy "úristen mi történt, jól vagy aranyom?". Ez a pár esemény abban a tíz percben így együtt nekem sok volt.

 Teszem hozzá az incidens előtt úgy voltam vele, hogy kedd egészségnap, szerda diáknap (ezekre mindjárt kitérek), maaajd csütörtökön bemegyek ideiglenesért, csak nem jön addig ellenőr, ritka madár errefelé (tényleg nagyon ritkán van). A keddel még nem is volt baj, elvégre végül jegyem lett, de szerdán már kibaszott velem a sors, mert persze, hogy jöttek ellenőrök, és persze, hogy ez a nő most kiszúrta a problematika tárgyát a diákomnál.

 Szóval hétfőn mehetek be megmutatni az ideiglenesem, amit ma sikerült kikérnem (!!! így ezek után, gj nime, gj), iskolalátogatásit és a bemutatási díjat fizetni (1,3k, mondjuk még mindig jobb, mint a 8), úgyhogy igen, kicsesztem magammal.

 A titkárságon már csak kiröhögött a nő, mikor mondtam, hogy megint probléma van.

 Szóval ja, utálnak a diákigazolványok.
 Mondjuk előbb is intézkedhettem volna, de nem vonunk le tanulságokat.

-----

 Kedd, egészségnap, lementünk művházba, volt két elég jó előadó, de valahogy egyik diák sem érezte magában az eltökéltséget, hogy reggel figyeljenek is arra, mikor egy rongyosra rágott témát (pubertás meg hasonlók) tárgyaltak két és fél órán keresztül megszakítás nélkül. Mármint tényleg, remek előadók voltak, a hölgy, akinek már a nevét sem tudom eszméletlenül cuki volt, lendületesen beszélt, látszott rajta, hogy szereti, amit csinál, és érdekes is volt, de a nagyjával tisztában voltam, nekem meg a nyolc óra még a "nagyon reggel" kategória. Szegénykét félbe is szakították amúgy, mert idő volt. Meghallgatnám az előadását, mondjuk úgy tizenegy környékén, egy energiaital mellett.

 A második előadó egy férfi, jó humorú, próbált aktivizálni minket, de azért az elég bátor, hogy 500-akárhány gyereket kér meg, hogy valaki jelentkezzen és fejtse ki a véleményét az összes többi előtt. Már csak azért is, mert ha belegondolok, én 30 ember előtt nem tudok összeszedetten beszélni a lámpaláz miatt, és ezzel szerintem nem én voltam ott az egyedüli, szóval az interaktív része a dolognak csúfos véget ért (mondjuk az eléggé érdekes megállapítás volt, hogy egy óra futás ugyan annyi endorfint szabadít fel mint két teljes doboz cigi (???), meg, ha abból indulok ki, hogy milyen reménytelenül lusta vagyok, nálam a futás mindent szabadjára ereszt, csak boldogsághormont nem)

 Aztán a családdal (Ruki, Mitu, Hime, Zsó, Csápos, Sebbancs meg Stella is bekapcsolódott)(valahogy Vivien is odaverődött hozzánk, aki azért nincs benne a keménymagban, szóval idk how) felsétáltunk térre, vettünk topjoyt (VOLT KAKTUSZOS) meg csipszet (egyet én Himével, másikat Rukiék), aminek a felét Mitu kiborította, Hime meg mátrix-mozdulattal ugrott érte és a nagyját átmentette a miénkbe, de még így is könnyfakasztó volt a veszteség, a hangulat viszont legalább jó volt.

 Aztán jött a buszos incidens.

 Szerda diáknap, mi sütöttünk, szólt a zene, mindenhonnan jött a füst, életünk első oldalasát csináltuk ráadásul azonnal mély vízbe vetettük magunkat, mert tárcsán, de legalább a jó lett! Különdíjat is nyertünk, 10.000.- értékben elmehetünk bort kóstolni (amit megbizniszeltünk, hogy eladjuk és elosztjuk bajtársiasan nagyjából három felé), ami azért fura, mert 5 másik csapat volt, amiről tudtam, hogy elég komoly kaját csinálnak (szakács osztályok a szakmunkás részből, ilyen téren az én kis marketingmenedzseri részemmel elbújhatok, örülök, hogy gofrit tudok csinálni meg ilyen alap dolgokat, mint tojásrántotta). Zsó hozott bort (a kajához. két üveggel.), szóval miután végeztünk és eltakarítottunk, átültünk hozzájuk és baromi jót dumáltunk, jöttek a sportolók is, aztán én ilyen jó kis füstös-izzadtan buszoztam haza, és itt megint csak visszavezetek a felső sztorira - jöttek a szeretett ellenőrök.

 Mondjuk még mindig emberibben néztem ki mint tavaly, mikor a füsttől lesírtam azt a leheletnyi sminket is, ami volt rajtam és a végére még el is áztam, szóval valami lecsúszott alkoholista külső jegyeit birtokolva, dögfáradtan vergődtem fel a buszomra.

 Aztán csütörtökön mentem Pestre fogorvoshoz (relatív egyre többet járok a fővárosba amúgy, és már vonatozni sem akkora lelki nyomás, mint volt, pedig ha valamivel, a pókok mellett azzal lehetett rémisztgetni D: meg sokszor jobban megéri bemennem [az a 25 percnyi plusz út nem öl meg] megvenni valamit és elmenni sétálni egyet a margitra Zsóval vagy valami, minthogy Vácon hatezerszer drágábban hozzájutok), trolizni még mindig rühellek (nem felejtettem el, mikor először mentem, lazán kapaszkodtam, csak úgy épphogy hozzáértem, mert amúgy Monk-szindrómám van aztán mindig kezet kell törölnöm ilyen eksönök után, aztán felkenődtem az ajtóra, ráadásul büdös meg piszkos, szóval úgy alles zusammen eww a dolog, mondjuk mintha a buszozás nem lenne az, de ott legalább nem életveszélyes állni. Többnyire), aztán ennyi.

 A következő eresztés PlayIT-témájú lesz, de ezzel együtt már sok lett volna, szóval kettébontom.

 Valamelyik nap szelektáltam a zenéim között, és rájöttem, hogy sok a Punnany Massif a gamer listán (hogy miért ott, az egy jó kérdés, ez pont nem oda való, na mindegy, amilyen rendezett vagyok, már meg sem lepődöm).